Pécsre!

A „nyaralásra” december 30-án indultunk el, és január elsején jöttünk vissza. Ebben az időszakban kihívást jelentett a programkeresés. Még – a későbbi gyakorlatokról eltérően- kevésbé programokat kerestünk, ha jól emlékszem, a választásunk a szálláshely miatt esett pont Pécsre. Nagy kérdés volt, hogy mit is nézzünk meg?

A Vasarely Múzeum és a Széchenyi téren levő dzsámi volt nyitva, minden más bezárva. A régészeti leletek, a Néprajzi Múzeum, stb. mind lakat alatt voltak - szüneteltek. Kár, mert igazán érdekesnek tűntek. Mit is válasszunk tehát?

Legyen a dzsámi. Indulás a főtérre! A sétáló utca is szépen kikövezett, éttermekkel, szuvenírárusokkal, pécsi kesztyű-bolttal. Van még cukrászda is, és a végén kettéválik az út, de mindkét ösvény a főtérre vezet. Oda, ahol a dzsámi áll. Nem tudom, hogy érdemes-e „lelőnöm a poént”, bár lehet, sokan már akkor tudjátok, amikor ezt olvassátok. A kurfli az, hogy a dzsámi eredetileg keresztény plébániatemplom volt, amit átalakítottak, majd a török uralom megszűntével ismét visszaalakítottak. Érdemes bemenni, ahol érdekes, többnyire interaktív kiállítást találunk.

A sétálóutca mentén találhatunk – emlékeim szerint- néhány emléket egy valaha volt fürdőről, illetve, (járműszeretőknek) egy villamost is, amit feldíszítenek télire. Van egy ferences templom is, amit érdemes megnézni. Engem főleg építészeti, történeti szempontból érdekel, de a vallási vonulat is érdekes lehet. Ha jó, meleg időben járunk arra, még fagyizót, kürtős-fagyit is nyalhatunk, sajnos csak akkor, ha senki nem cukor-, tej-, vagy gluténérzékeny.

Tettünk egy szép nagy kört, körbesétáltuk a várat, elhatároztuk megnézzük a püspökséget is. Az Aradi vértanúk útján sétáltunk – nemcsak a kilátás szép, az úton ott vannak az aradi vértanúk portréi, vagy szobrai, ha jobban tetszik, névvel ellátva.

Később, úgy értem a szilveszterezés után, talán 2017 nyarán ismét visszatértünk Pécsre – igaz akkor csak átutazóban voltunk, de itt megírom azokat az élményeimet is.

Először is: a TV-torony. A jegy nem volt drága, és azt hiszem, van diák és felnőttjegy is. A lépcsősorra lelkileg fel kell készülni, de a kilátás megéri. Lehet látni a környező településeket is. Érdemes olyankor felmenni, amikor ezerrel süt a nap és legszívesebben vízparton lennétek – minden más esetben pulcsit, kabátot vigyetek magatokkal, ugyanis fent csak úgy süvít a szél!

És még valami – az állatkert. Itt nem voltam még bent ugyan, vagy, ha mégis – nagyon kínos-, nem emlékszem rá. A jegyárak igen húzósak, 1500-2200 Ft között kaphatóak. Miért gondolom húzósnak?

1. Ha többedmagammal megyek, és nagyon be szeretnénk menni, akkor talán rászánom az összeget, hiszen azért jöttünk.
2. De ha például családfő vagyok, és nekem kell állnom mindenki jegyét, nem biztos, hogy szívesen fizetek ki 2*2200 és 2*1500 (+- 1*1700 diák) jegyre, hiszen az már 9100 Ft lenne. Ha nagy családom van és nem vagyok elvált sem. Természetesen, ha van családi koncepció, amelyben kedvezményt kapunk, máris barátságosabb a helyzet.
3. Tanulócsoporttal pedig érdemes előre megérdeklődni, hogy mi az a fej- vagy súlymennyiség, ami kedvezményt jelent. Főleg, ha vegyes társadalmi helyzetű a tanulócsoport, és vannak, akiknek elég kifizetni a kirándulás/szállás díját.

És még ott a barbakán is, amiről majdnem el is felejtkeztem. A barbakán és a mellette levő kert, ahol még sétálni is lehet.